Megjegyz�s: ami sz�gletes z�r�jelben van [], azok a saj�t hozz�f�z�seim.

~~~

 A csal�d az els� k�z�ss�g, amelybe az ember belesz�letik. V�delmet �s �tl�that� kereteket ny�jt a n�v�sben l�v� gyermek sz�m�ra, �s az adott korszak t�rsadalm�ban val� beilleszked�s�t seg�ti (kiv�telek persze vannak). A csal�d jelent�s m�rt�kben r�nyomja b�lyeg�t a gyermek szem�lyis�g�re, �rz�seire, gondolkod�s�ra �s szoci�lis magatart�s�ra. Helysz�n�v� v�lik a modern t�rsadalmi fejl�d�snek �s a biztons�got jelent� hagyom�nyok, a k�l�nb�z� szok�sok, valamint szab�lyok k�z�tt lezajl� �ssze�tk�z�seknek. A csal�d a gener�ci�k k�z�tti p�rbesz�d terepe, valmint "kik�pz�t�bor" a kapcsolati k�szs�gek elsaj�t�t�s�ra.
R�gi fenn�ll�sa ellen�re a csal�di form�k, feladatok �s a jelent�s�g�k egy�ltal�n nem �lland�, hanem azokat folyamatos v�ltoz�s jellemzi, amelyet nagym�rt�kben befoly�sol az adott kor, a kult�r�lis (manaps�g sajnos az anyagi is el�g nagy szerepet j�tsszik) h�tt�r �s a szoc�lis/t�rsadalmi felt�telek. Ennek k�vetkezt�ben a csal�di �let legk�l�nb�z�bb megnyilv�nul�si form�it figyelhetj�k meg; ami a tagok sz�m�t, a szerepeloszt�st, a kommunik�ci�s mint�t, a kapcsolati strukt�r�t �s a nevel�si m�dokat illeti.

Gyermekkor�ban az ember r�vid id� alatt hatalmas l�p�seket tesz az �r�si folyamatban. Ezek a legels� meghat�roz� �vek a csecsem� �let�ben: a kezdeti kor, a kezdetleges sz�l�i b�n�sm�d, a csal�di k�r�lm�nyek...stb.
A csecsem� legels� �let�v�ben sem passz�v, imkompetens �l�l�ny, a kezdetekt�l akt�v �s kommunikat�v. Amikor a gyermek pillant�s, hang �s �rint�s �tj�n keresi a kapcsolatot anyj�val, az anya pedig v�laszol ezekre a gesztusokra, ill. "visszat�kr�zi" a gyermek gesztusait �s cselekedeteit, a gyermek megismeri �nmag�t, �s olyan �rz�se t�mad, hogy k�pes hatni valamire. Az els� �let�vet a vil�ghoz val� �ltal�nos odafordul�s jellemzi. A gyermek mindent szeretne felfogni, bekebelezni, megragadni �s megismerni. Ez az �n. or�lis f�zis. Ez a vil�ghoz f�z�d� kezdeti kapcsolat a szil�rd �nbizalom (�sbizalom) alapja. A kialakul� �n�rzet fejl�d�se mindazon�ltal g�tl�dhat, ha a gyermek t�rekv�se, hogy felh�vja mag�ra a vil�g figyelm�t, nem tal�l visszhangra, mert pl.: nem hallja senki, az anyja depressz�v hangulata vagy t�lterhelts�ge miatt nem k�pes odafigyelni r�, vagy mert helytelen nevel�si n�zetek miatt ignor�lj�k a gyermek sz�ks�gleteit. Klinikai megfigyel�sek sor�n kimutatt�k, hogy az ilyen korai kudarc�lm�nyek akut gyerekkori depresszi�hoz vagy kr�nikus gy�sz�llapothoz vezethetnek, amit�l az �let eg�sz h�tralev� r�sze depressz�v sz�nezetet kap (�sbizalmatlans�g). [Szem�ly szerint ismerv�n a Tao csal�dot, el tudom k�pzelni, hogy Ren sp�rtai nevel�st kapott. Megtan�tott�k, hogy tilos sokat s�rnia. S�t, Enb�l kin�zem, hogy esti mesek�nt a Tao csal�d m�ltj�t mes�lte Rennek, aki nem sokat foghatott fel bel�le. De annyi hat�ssal m�r volt r�, hogy elvesz�tse bizalm�t a vil�g nagy r�sz�ben.]
Az els� �v v�ge fel� a gyermek egyre jobban �rz�keli �nmag�t, mint az anyj�t�l k�l�n�ll� szem�lyt. Ezzel egyidej�leg m�r k�pes elm�szni az anyj�t�l �s egyed�l j�tszani, hogy azonban b�rmikor visszat�rhessen hozz�. Anyj�nak m�r nem kell folyamatosan a rendelkez�s�re �llnia, a gyermek megtanul v�rni (vagy nem). Sz�ks�gleteinek bele�l� kiel�g�t�se ebben az �letkorban azt az �rz�st adja a gyermeknek, hogy "minden rendben", �s annak biztons�g�t, hogy k�v�ns�gai teljes�lhetnek. [Mondjuk t�lz�s egy gyereket m�r egy �vesen vil�guralommal hitegetni, de Tao�kr�l van sz�...] A gyermek ez�ltal rem�ny jellemezte alaphangulatra tesz szert tov�bbi �let�re.
A m�sodik �let�vben a gyermek viselked�s�t mindink�bb a "megtart�s �s elereszt�s" k�t p�lusa k�zti fesz�lts�g jellemzi. Az ellent�tes impulzusok arra k�sztetik, hogy �sszekapcsolja egym�ssal a k�t konfliktussal teli cselekv�sform�t. Az izomfejl�d�s �s a besz�dk�szs�g gyors el�menetelt mutat. Ugyanakkor viszont a gyermek saj�t t�k�letlens�geit, saj�t nem tud�s�t is �t�rzi. Megtapasztalja saj�t akarat�t, ami p�ld�ul bizonyos cselekv�sekhez val� cs�k�ny�s ragaszkod�sban jut kifejez�sre ("dackorszak"). [�jabb elk�pzelhet� eset: a kicsi Ren kez�be vesz valami fegyverszer�s�get, En el akarja venni t�le, de Ren nem engedi.] Ez az �letszakasz nagy bele�rz�st k�v�n a sz�l�kt�l. A gyermek akarat�t egyr�szt nem szabad er�szakkal megt�rni�k, m�sr�szt viszont a gyermek biztons�g�rzet�nek szempontj�b�l fontos, hogy a sz�l�k saj�t �ll�spontot k�pviseljenek. [Ennek ez t�l j�l ment.] A k�v�lr�l j�v�, t�ls�gosan merev szab�lyoz�s �hatatlanul azt az �rz�st v�ltja ki benne, hogy elvesz�tette az uralmat maga f�l�tt, �s ki van szolg�ltatva a sz�l�k t�lzott uralkod�s�nak. Ilyenkor a gyermeket sz�gyen �s k�tely t�lti el �nmag�t �s saj�t test�t illet�en. Kor�bbi fejl�d�si szakaszokhoz t�r vissza, �s felel�ss�gteljes, kapcsolattart� auton�mia hely�be g�pies m�k�d�s, nyakass�g vagy k�nyszeres �nkorl�toz�s l�p. [Ez megt�rt�nt nagyj�b�l Renn�l. Mivel apja k�sztette a m�sokkal szembeni bizalmatlans�gra, ez�rt Ren elkezdett visszah�z�d�v� v�lni, �s m�r ITT megfigyelhet� a bels� �n kezdetleges elnyom�sa.] Ha siker�l a gyermeknek a "megtart�s" �s "elereszt�s" ambivalenciafesz�lts�g�n �rr� lennie, kifejlesztheti �nuralm�t an�lk�l, hogy �nbecs�l�s�n csorba esne. Fokozatosan kibontakoztathatja szabad akarat�t, �s szert tesz az egy�ttm�k�d�s k�pess�g�re, ami az �ner�ss�g jele. [Nos, Rennek el�g er�s egy�nis�get siker�lt kifejlesztenie r�vid id� alatt. Az amerikai verzi�s eg� kialakul�s�nak val�sz�n�s�thet�en k�s�bbi okai vannak.]

Amikor Ren bel�pett �vod�skorba, akkor �rz�d�tt rajta legink�bb az apja, Tao En [csak, hogy konkr�tan bele is k�ssek, ne csak az eg�sz csal�dba] akarat�nak �s nevel�s�nek elhatalmasod�sa. Egy egy�n hatalm�nak m�rt�k�t azoknak a szem�lyeknek a sz�ma �s jelent�s�ge hat�rozza meg, akik f�l�tt hatalmat gyakorol; tov�bb�, hogy e szem�lyek �let�nek mely ter�let�re terjed a befoly�sa; annak val�sz�n�s�hge, hogy befoly�sa sikerrel j�r-e, valamint a rendelkez�s�re �ll� hatalmi eszk�z�k. A k�l�nf�le hatalmi eszk�z�k az al�bbi csoportokba sorolhat�k:

• A jutalmaz�s �s b�ntet�s eszk�z�vel gyakrolt hatalom azon a feltev�sen alapul, hogy a hatalmat gyakorl� szem�ly az elfogadott viselked�st megjutalmazza, ill. b�ntet�st r� ki az egyet nem �rt�kre. Ezek az eszk�z�k els�sorban a nevel�s sor�n haszn�latosak. [En fater kedvenc m�dszere]
• A legitim �ton szerzett hatalom norm�kon vagy szab�lyokon alapul, amelyek a hatalmat gyakorl� szem�lyek feljogos�tj�k a szab�lyok el��r�s�ra, �s ezeket mindenki k�vetni k�teles. Ilyen hatalmat gyakorol p�ld�ul a jog, az egyh�z �s a katonas�g. [Eset�nkben a m�lt sz�rny�s�gei.]
• Az identifik�ci� (azonosul�s) folyamat�t felhaszn�l� hatalom olyan esetekben jelenik meg, ahol a hatalommal b�r� szem�ly az egy�n sz�m�ra p�ldak�p, akinek viselked�s�t k�vetnie kell, hogy ide�lj�hoz hasonl�v� v�lj�k. A hatalomnak ezzel a form�j�val manaps�g f�leg a pop- vagy filmcsillagok, ill. k�ztiszteletben �ll� szem�lyek vagy �ppen igen k�zeli hozz�tartoz�k rendelkeznek. [A hatalomnak ezen megjelen�se t�k�letesen �br�z�ja a Ren �s En k�zti hierarchi�s hatalmat.]
• Szaktud�sb�l ered� hatalomr�l akkor besz�l�nk, ha a hatalommal rendelkez� szem�ly meghat�rozott ter�letre vonatkoz� speci�lis tud�ssal rendelkezik, amely lehet�v� teszi sz�m�ra, hogy az �let eme ter�let�re vonatkoz�an el��r�sokat fogalmazzon meg (els�sorban orvosok �s term�szettud�sok). [En kedvenc hatalomgyakorl�sa, ha a Tao csal�d m�ltj�r�l van sz�.]
• Az inform�ci�b�l ered� hatalom kommunik�ci�s csatorn�khoz �s inform�ci�forr�sokhjoz val� hozz�f�r�sb�l fakad. Igaz�n akkor nagy a hat�sa, ha a hatalommal rendelkez� szem�ly olyan inform�ci�k birtok�ban, amelyek jelent�s befoly�st gyakorolnak m�sok �let�re.
  

A hatalom ezen form�i ritk�n figyelhet�k meg �nmagunkban, t�bbnyire kombin�ltan jelennek meg. Emellet annak a szem�lynek, aki hat�konyan �s gazdas�gosan akar hatalmat gyakorolni m�sok f�l�tt, j�l kell ismernie azok sz�ks�gleteit �s "gyenge pontjait". A hatalom gyakorl�sa ugyanis a m�sik ember legk�nnyebben kiel�g�thet� ig�nyeinek vagy sebezhet�s�g�nek a c�l �rdek�ben t�rt�n� kihaszn�l�s�t is jelenti.

A nevel�s mindig az adott t�rsadalmi strukt�r�val �ll �sszef�gg�sben, gyakran azonban nem az annak megfelel� �ll�spontot k�pviseli, hanem ink�bb szemben �ll azzal. Az adott nevel�si m�d mindig egy eszk�zt jelent, amelynek seg�ts�g�vel a fiatal szembes�l saj�t kult�r�j�val, az adott �rv�nyben l�v� emberk�ppel, a szoci�lis elv�r�sokkal �s a vall�si meggy�z�d�sekkel. Minden korban jelentkezik olyan speci�lis nevel�si feladat, amelyet megkell oldani. Napjainkban pl.: a sz�m�t�g�p kezel�s�vel, a tv-vel val� b�n�sm�ddal kell nevel�si szempontb�l megk�zdeni, tov�bb� k�zponti jelent�s�g�v� v�lt a k�zleked�sre val� nevel�s �s a k�rnyezettel val� t�r�d�s is. Fontos annak felismer�se, hogy a nevel�s, ak�rcsak az emberi kapcsolatok minden form�ja, a k�lcs�n�ss�gre t�maszkodik: nemcsak a neveli a nevel�sre szorult, hanem ez ford�tva is megval�sul. [Mint tudjuk, Ren �s En k�zt ez megvan, ha nem is a legt�k�letesebb form�ban.]
Sok feln�tt sz�m�ra az �n. "fekete pedag�gia" [ford�tom: b�ntet�s, mint nevel�si eszk�z] egyik vagy m�sik alapgondolata a j� nevel�st jelenti [pl.: Tao En sz�m�ra is j� nevel�si m�dszernek t�nt a b�ntet�s...], ilyenek p�ld�ul, hogy a sz�l�nek mindig igaza van, hogy a gyeng�ds�g �s a m�ly �rzelmek k�rosak [ Vajon ezt kit�l hallottuk m�r..?], hogy a kem�nys�g, ill. az �rzelmi hidegs�g felk�sz�tenek az �letre, �s hogy az ember akkor m�lt� a szeretetre, ha k�teless�geinek eleget tesz.  [Minden egybev�g, nem? SK fanoknak mostanra a "fekete pedag�gia" �sszefon�dott En nevel�si m�dszereivel. Legal�bbis nekem kezd �sszeragadni. En t�l rosszul nevelt �s t�l elnyom�an.] A testi feny�t�st �s a pszich�s elnyom�st m�g ma is mint n�lk�l�zhetetlen nevel�si eszk�zt tartj�k sz�mon. [Mert vannak m�g r�gi m�di tan�rok, akik az �ra k�zbeni nem oda figyel�s�rt k�rm�st adn�nak...stb. De h�t ahogy A kis herceg-ben is van: "Fur�k a feln�ttek."]

 �sszegezve: Amennyiben t�l gyakoriak a f�lre�rt�sek a sz�l�k �s agyermek k�z�tt, ha a sz�l�k nem tudj�k elviselni gyermek�k engedetlens�g�t, �n�ll�s�gi t�rekv�seit (saj�t hat�konys�g�nak, kompetencia�r�m�nek), ha gyermekkori tapasztalataik alapj�n szoronganak a t�l er�s f�gg�s�gt�l, avagy tudattalan agressz�v �rz�seiket t�lzott gondoskod�sban, esetleg k�nyszeres fegyelmez�sben �s kontrollban �lik ki, akkor a gyermek nem tud stabil identit�st ki�p�teni. �rzelmi hasad�s keletkezik benne, �s kifel� alkalmazkod� "hamis �nk�pet" fejleszt ki, hogy meg tudjon felelni a sz�l�i elv�r�soknak, mik�zben val�di �nmag�t, igazi �rzelmeit �vja �s visszah�z�dik, elrejt�zik. [Ez Renn�l teljes precizit�ssal megfigyelhet� az anime sor�n. A mang�ban nem mindig.] 
A fiatalokn�l ezut�n digg�z identit�s alakulhat ki, amikor az ember nem dolgozik tov�bb �nazonoss�g�n, hanem k�rnyezet�nek, saj�t mili�j�nek el�ny�s szerepvon�sait veszi �t. Er�sen ragaszkodik a st�tuszszimb�lumokhoz �s m�sok �rt�kel�s�hez, �s ezekt�l teszi mag�t f�gg�v�. Vizsg�latok kimutatt�k, hogy a fiatalok z�me csak k�lcs�nvett szerepidentit�ssal rendelkezik. Az ilyen emberek a bels� �ress�g �rz�s�t�l szenvednek, �s elidegenedtek �nmagukt�l �s test�kt�l. A "val�di �n" csak a pszich�s vagy pszichomatikus betegs�gekben tal�lja meg kifejez�d�s�t.

V�gezet�l egy �bra, amit szem�lyis�g �br�zol�sra szoktak haszn�lni a pszichol�gia egyes terein: